A Központi Statisztikai Hivatal a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében a mai naptól kezdve közzéteszi új kísérleti statisztikáját, a friss számok alapján elmondható, hogy a hazai üzemanyagárak a régiós átlag felett vannak.
A Központi Statisztikai Hivatal a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, melynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan, olvasható a közleményben. Ez azért fontos, mert Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy a KSH kimutatásai mentén fog majd arról határozni a kormány, hogy beavatkozzon-e az üzemanyagpiacon.
Nincs megállás, a héten kétszer is drágult a benzin ára Magyarországon, ezzel idén már több, mint 12 százalékkal került feljebb a jegyzés. A kilátásokat befolyásoló legfontosabb tényezők az olajár és a forint teljesítménye a dollárral szemben, és bizony mindkét tekintetben a hazai benzinár számára kedvezőtlen folyamatokat láthattunk. Adódik a kérdés: mennyire drága a régióban a magyar benzin, be kell avatkoznia a kormányzatnak? Ha igen, milyen eszközei lehetnek erre?
December 5-én, azaz tegnap lejárt a Mol szlovák leányvállalatára, a Slovnaftra vonatkozó EU-s könnyítés, aminek értelmében a cseh piacot kiszolgáló finomító bármiféle megkötés nélkül exportálhatott benzint és gázolajat a szomszédos országba. Az volt a terv, hogy tegnapig sikerül a Slovnaftot átalakítani olyan mértékben, hogy a tömegmérleg-elv mentén haladva a továbbiakban is ki tudja szolgálni a cseh piacot - a finomítói átállás azonban nem tudott maradéktalanul megtörténni, és amennyiben nem tolják ki a könnyítés hatályát, az a szlovák és a cseh felek szerint ahhoz vezethet, hogy üzemanyaghiány alakul ki a régióban, ami több országban is jelentős benzin- és dízelár drágulást okozna.
Bár masszív a verseny a régiós országok között, nem tűnik úgy, hogy lankadna a beruházási kedv Magyarország iránt: a külföldi vállalatok folyamatosan érkeznek hazánkba, a szabályozói környezet pedig összességében kedvező - bár vannak nehézségek, például az, hogy több adminisztrációs felület csak magyarul érhető el. De hogy néz ki ez a folyamat „belülről”, egy, a külföldi cégek magyarországi letelepedését segítő tanácsadócég szemszögéből?
Magyarországon szeptember 1-jével elkezdődött a tanítás, és néhány kósza koronavírusos esetet leszámítva (az is főként tanárok, óvónők körében) egyelőre úgy tűnik, még gond nélkül megy a dolog. Más országokban már mutatkoznak az iskolába járás negatív következményei, sok helyen teljes osztályokat kellett karanténba helyezni a növekvő esetszámok miatt, máshol már alapból táv- és online oktatással indult az év. Készítettünk egy körképet, milyen az iskolahelyzet a szomszédban és a világ nagyobb országaiban.
A kelet-közép-európai régió országai az olasz példából tanulva gyorsan és szigorúan léptek fel a járvány ellen, és emiatt sokkal kedvezőbb helyzetből várják az újraindulást. Egy hónappal ezelőtt még Ausztria és Csehország voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben, a meredeken felfelé ívelő járványgörbéket azonban sikerült meredeken lehajlóvá módosítani. Szlovákiában, Horvátországban és Szlovéniában pedig napok óta 10 alatt, vagy akörül van az új esetek száma. A régió összességében jól áll Európán belül, de a régiós országok közül Magyarország már egyáltalán nem.
A világon egyre több jegybank kezd monetáris lazításba, hogy újra fellendítse a gazdasági növekedést és felélessze az inflációt, ám úgy tűnik, a kelet-európai jegybankoknak eszük ágában sincs felülni erre a hullámra. Az Európai Központi Bank újra is indította a válság során használt kötvényvásárlási programját, viszont Kelet-Európa számára az a legjobb út, ha nem csinál semmit és kivár. Régiós kitekintésünkben megvizsgáltuk a csehek, a lengyelek, a románok és szerbek mellett a magyar monetáris politika alakulását.
A térségre tekinthetünk ökológia rendszerként és vagyontárgyként, de a lakóhelyi logikának is érvényesülnie kell.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Kuleba szerint más országban sokkal rosszabb lenne a helyzet.
Bor Olivérrel, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági és kommunikációs szakértőjével beszélgettünk.
Közel egyhavi csúcson a magyar fizetőeszköz az euróval szembne.
Kevesen mernék még ezt így.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
